46,

Körülbelül egy órát sírtam egyfolytában.Csak sírtam és sírtam.
Ezt most nagyon elrontottam.Mit is gondoltam?Tudtam hogy Ian utálja Max-et és én mégis megcsináltam vele a fotókat. Bárcsak vissza lehetne állítani az időt,még csak meg se fontolnám az ajánlatot.
Akkora egy hülye vagyok hogy voltam képes ezt tenni Ian-nel. Ráadásul egy ostoba ruháért,nem is megyek el a hülye szalagavatóra.
Lassan feltápászkodtam és el kezdtem a cuccaim összepakolni. Pakolás közben véletlenül belerúgtam valamibe.Lehajoltam és láttam hogy egy törött kép volt,amin én és Ian mosolyogtunk.
Emlékszem erre a képre a tengerparton készült,megkértünk valakit hogy csináljon egy képet rólunk.
Annyira boldogok voltunk és én ezt úgy elrontottam.
Fogtam a képet és visszatettem a falra,nem akartam kidobni.
Az éjszaka közepén kész voltam,persze még mindig zokogtam.Fel se hívtam Tess-t hogy megyek.Még utoljára körülnéztem és szívem a búcsú gondolatára megsajdult,de elindultam.
Egész úton az egész mellkasomra nyomás telepedett.Legszívesebben lefeküdtem volna a járdára és sírtam volna,de nem tovább mentem.
Szerencsére hamar oda értem és bementem a lakásba. Tess jött elém,először meg volt ijedve,mert gondolom azt hitte hogy betörő vagyok,de aztán felismert és az arcom láttán még jobban megrémült.
-Uristen,Ash. Mi történt?.-kérdezte
-El....szúr...tam..-szipogtam- Sza..kí..tottunk.-sírtam el magam ismét.
-Oh istenem gyere ide.-húzott magához.
Kábé fél órát  sírtam a mellkasának dőlve a kanapén fekve,mikor eszembe jutott valami.
-El kell mennem.-ugrottam fe.
-Ash hová akarsz menni?.-ijedezett
-Ott hagytam a közös képünket.-vettem a kabátomat
-Ne csinálj ostobaságot kislány,éjszaka van bármi történhet veled.Legalább had menjek veled.-mondta aggódva.
-Ne,ne ne erre semmi szükség hamar itt leszek.-adtam neki egy puszit és már indultam is vissza Ian lakásába.
Tess még mondott valamit,de már nem hallottam.
Tényleg hamar Ian-nél voltam.Nem jött haza,szóval komolyan gondolta a dolgot.
Lekaptam a törött képet a falról és indultam haza.
Útközben olyan érzésem volt  hogy valaki követ,de biztos csak a rossz lelki világom miatt.
Befordultam egy sarkon és most már biztosra vettem hogy valaki követ.Gyorsan beletúrtam a zsebembe,hogy felhívjam Tess-t vagy valakit,de hamar rájöttem hogy nincs nálam telefon.
Francba,csak én lehetek ilyen eszméletlen okos.
Hátra néztem hogy szemügyre vegyem a fickót aki követ.
Egy nem túl magas,közép idős pasas volt.Kelőképp messze volt ahhoz hogy  csak sétáljon. Na de hajnali négykor??
Kicsit sietősebben szedtem a lábamat.Hátra néztem és láttam hogy ő is gyorsabban szedi a lábát.most már 100%-ig biztos voltam benne hogy engem követ.
El is futhattam volna, de könnyen utol tudna érni,mivel baromi rossz futó vagyok.
Gyorsan mentem utcáról utcára és rájöttem hogy annyira arra összpontosítottam,hogy mennyire messze van a fickó, hogy teljesen eltévedtem.
Sőt egyenesen egy zsákutcába menekültem be.Az agyam kattogott,hová bújhatnék most el.
De sajnos egy szemetesen kívül és rengeteg szemeten kívül semmi nem volt.És már el is késtem.....
-Hello cica-mica nem kell úgy sietni-incselkedett.
Én megfordultam,hogy szembe legyek vele és elkezdtem hátrálni.
-Na nem kell úgy megszeppenni-jött közelebb.
Én meg hátráltam tovább,de falnak ütköztem.Most merre?
-Nincs nálam se pénz, se semmi más.-mondtam kétségbeesetten
-Minden nálad van amire szükségem van.-mosolyodott el undorítóan
Na most már be pánikoltam.Tudtam mire gondol és hogy mit akar velem csinálni.
Teljesen közel jött hozzám és megcirógatta az arcomat.
-Olyan szép kis pofid van.-mondta.
-Kérem hagyjon  békén.-könyörögtem
-Hidd el ha együtt működsz, te is élvezni fogod.-mondta az arcomba lihegve,érezte a szájából áradó gusztustalan pia szagot.
A teste teljesen a testemhez nyomult,ezzel engem teljesen neki szegezve a falnak. Elkezdte csókolgatni az arcom és a nyakam én meg csak ficánkoltam,de teljesen hiába mert nagyobb és erősebb volt nálam.
-Olyan jó illatod van..-lihegte
-Hagyjon....békén.-könyörögtem sírva.
De ő csak még erősebben szorított.
-Hagyd abba a ficánkolást vagy megbánod-morogta
Én csak mocorogtam tovább,erre ő durván neki csapott a falnak és rátapadt a számra.legszívesebben hánytam volna.
Már zokogtam.Bárcsak valaki erre járna és megmentene.
Éreztem ahogy szétszakad a felsőm és a pasas áhítattal néz végig rajtam.Én próbáltam elhúzódni de nem sikerült,mert vissza rántott.
-Nem megmondtam hogy ne mozogj,vágott neki ismét a falnak.
Én hirtelen ötlettől vezérelve tökön rúgtam.
-Te kis kurva..-görnyedt ketté.
Kihasználtam a lehetőségemet és próbáltam elmenekülni,sajnos nem elég gyorsan.Elkapta a lábamat és a földre zuhantam.
-Nem mész te addig sehova míg nem végeztem.-mászott fölém.
Szó szerint letépte a nadrágomat,már csak egy szál fehérneműbe feküdtem alatta a jéghideg földön és éreztem hogy mindjárt itt a vég.
Csak magamat hibáztathatom,minek járkálok éjszaka.
El sem hiszem hogy ez történik velem.Bárcsak itt lenne Ian.
A pasas a testemet csókolgatta végig és ahol tudott fogdosott.Már ellenállni se volt erőm csak csendesen zokogtam és azt kívántam bár halott lennék.
-Látod mennyire jobb ha nem mocorogsz.-fogdosott tovább.
Hallottam ahogy lehúzza a gatyája cipzárját és éreztem az éles fájdalmat amikor belémhatolt.
Teletorokból sikítottam.Ő persze befogta a számat.
Eszeveszett tempóba lökött,ilyen fájdalmat még soha nem éreztem.Csak sikítottam és sikítottam.
De ő nem hagyta abba csak egyre vadabbul csinálta.
Éreztem hogy minden erő kiszáll belőlem és hogy homályosul az egész világ.
Még egy ideig próbáltam a felszínen maradni aztán elsüllyedtem a sötétségbe.