47,

Mikor magamhoz tértem, éles fájdalom hasított mindenembe de legfőképpen a fejembe.A szemem csukva volt,de érzékeltem hogy ahol vagyok éles fény van és csipogást is hallottam.
Ekkor jöttem rá hogy egy kórházban vagyok.Azt is éreztem hogy valaki fogja a kezem de túl kimerült voltam hogy kinyissam a szemem.
Próbáltam jobban összpontosítani a körülöttem lévő világra és beszélgetést hallottam.
Először nem tudtam kivenni a szavakat,de aztán jobban figyeltem és sikerült.
Megállapítottam hogy Tess és Ian beszélget. Omg Ian is itt van.Ettől sokkal boldogabb lettem.
-Az egész az én hibám.-mondta Ian meggyötört hangon.
-Nem a te hibád,én hagytam elmenni egyedül.-szipogott Tess.
Már minden eszembe jutott.
Ian, a veszekedés,hogy vissza megyek a képért,hogy sietek haza és a fickó,és hogy mit tett.
-Tess menj haza pihenj egy kicsit én itt maradok vele és szólók ha van valami fejlemény-mondta Ian
Éreztem hogy Tess vonakodik és nem akar itt hagyni,de végül beleegyezett és elment.
Annyira próbáltam kinyitni a szemem és végül sikerült.
Ian a fejét a tenyerébe temette és éreztem hogy nagyon bántja a dolog,pedig nem tehet róla.
-Ian...-nyögtem ki.
Ő azonnal felkapta a fejét.
-Uristen Ash,annyira sajnálom.-simította meg az arcom
Én felsziszentem a fájdalomtól.Biztos lehorzsolódott a dulakodás közben.
Láttam Ian szemén a fájdalmat és hogy sírt.
-Ian nem a te hibád.Én voltam rosszkor rossz helyen.-fogtam meg a kezét.
-Vigyáznom kellett volna rád, veled kellett volna maradnom.-szipogta
-Ian...-kezdtem de nem tudtam befejezni.
-Nem is tudom mi lett volna ha el veszítelek.Annyira szeretlek.-csókolta meg az arcom.
-Én is nagyon szeretlek-sírtam el magam-És annyira sajnálom a Max-es dolgot.
-Kit érdekel Max? Az a lényeg hogy jól vagy.-mondta
-Szeretném hogy kibéküljünk.-mondtam
-Azt én is nagyon-mondta majd letette a képet, amiért a lakására mentem az asztalra.
-Elmeséled mit mondott az orvos?-kérdeztem nagy sóhajjal.
Ian lassan, türelmesen elmesélt mindent hogy fel tudjam dolgozni ezt az egészet.
-Szóval a leki traumánkívűl semmi maradandó nem baj nem történt.Az a szemét használt óvszert.-fogta a kezemet.
-Mikor mehetek haza?-kérdeztem
-Az orvos azt mondta hogy pár nap múlva.-mondta Ian.
Éreztem hogy egy könnycsepp gurul végig az arcomon.Észre se vettem eddig hogy sírok.
-Ash, úristen mi a baj? Fáj valamid? Rosszul vagy?-ijedezett Ian.
-Nem,nem csak köszönöm hogy itt vagy nekem.-mondtam szipogva
Ian megpuszilta a szám.
-Szeretlek.-suttogta
-Én is.
*
-Végre itthon.-mondtam a lakásba belépve.
Három nap után végre hazajöhettem,igaz csak úgy ha utána járok lelki kezelésre. Ian végig ott volt mellettem csak egy egy órára ment haza hogy tiszta ruhát vegyen.
-Én is örülök hogy itthon vagy.-puszilt homlokon.
Elkezdtem kipakolászni,mert már elegem volt a tétlenségből a kórházban eleget tétlenkedtem.
-Ash be kell ugranom az irodába .-mondta-Meg leszel egyedül?-kérdezte
-Persze menj csak.-mosolyogtam biztatóan.
-Sietek vissza.-mondta
Miután Ian elment lefürödtem sőt még vacsit is főztem. Ian kedvencét de csak nem jött.Már hat órája elment, én meg elfáradtam szóval lefeküdtem aludni.
Éjszaka arra ébredtem hogy Ian bemászik mellém,és teljesen női parfüm illata volt,de nem akartam szóvá tenni hisz bíztam benne,nem adott rá okot hogy ne tegyem és veszekedést meg nem akartam,szóval inkább hozzábújtam és aludtam tovább.
Mikor reggel felkeltem Ian nem volt mellettem.Körbejártam a lakást de nem volt sehol,még üzenetet se hagyott. Ian mostanság elég érdekesen viselkedett.
Próbálok nem rosszra gondolni,de nem könnyíti meg a dolgom.
Először a tegnap este most meg csak így itt hagy.Bár a kórházban folyamatosan mellettem volt,lehet hogy csak egy kis kikapcsolódásra van szüksége.
Elhatároztam hogy fel hívom Tess-t.két csöngés után fel is vette.
-Szia csajszi-szólt bele vidáman.
-Szia mi a helyzet veled?-érdeklődtem
-Semmi különös,pakolászok te hogy állsz?-kérdezte
-Már mint mivel?-kérdeztem vissza nem egészen értettem mire gondol.
-Összecsomagoltál már a kirándulásra? Tudod holnap indulunk.
-Basszus...-teljesen elfelejtettem a kirándulást.Sulis program ez az utolsó kirándulásunk közösen az osztállyal.
-Akkor kislány indíts pakolni.-utasított.
Elbúcsúztunk majd rohantam pakolni.
Két óra alatt kész is voltam.És Ian még sehol.
Ezért hát elkezdtem nézni a sulim koleszét ahová jövőre megyek.Elég klassz volt.
Bár nem tudom mi lesz velem és Ian-nel. Remélem meg tudjuk oldani.Azon is elgondolkodtam hogy nem megyek egyetemre......
Egész nap tettem vettem,takarítottam filmet néztem.
Már este kilenc de Ian még sehol.
Befeküdtem az ágyba és vártam hogy jöjjön,remélem semmi baja nincs azt nem élném túl.
Ezeken gondolkodtam amikor betoppant a hálóba,nem várta hogy ébren leszek.Szemlátomást kínosan érezte magát.De miért?
-Szia.-törtem meg a csöndet.
-Szia.-szolt suttogva.
Levetkőzött alsógatyára majd bemászott mellém az ágyba.
-Hogy telt a napod?-kérdeztem
-Jól,dolgoztam.-válaszolta elég gorombán.
-Holnap megyek a sulival osztálykirándulásra,remélem nem baj.-néztem magam elé.
-Nem az remek-.mondta unottan.
Fogalmam se volt mi a baja.Valami rosszat tettem?
Közelebb húzzodtam  hozzá és megakartam csókolni de úgy fordult hogy csak az arcára menjen.
Na most már nagyon rosszul éreztem magam és nem is hagytam annyiban a dolgot.
Hirtelen ötlettől vezérelve ráültem lovagló ülésbe.
Elkezdtem csókolgatni a nyakát, ő tök mereven feküdt alattam.
-Ashlye ezt most ne...-mondta és próbált ellökni magától de én megcsókoltam ő ugyan nem csókolt vissza,de én azért nem adtam fel.
Hozzá nyomódtam az ágyékához és elkezdtem rajta mozogni.
Éreztem hogy ellazul alattam és már vissza is csókolt.
A kezei elkezdtek vándorolni rajtam először az oldalamat simogatta majd a fenekemre tért rá.
Az én kezeim se maradtak tétlenül,az egész felső testét végig simítottam.
Ian hirtelen lekapta a felsőmet és azonnal a melleimnek eset.Elsőnek csak a kezével gyurmázta őket,majd a szájával kényeztette.Én ezt nyögéssekkel jutalmaztam.
Nemsokára fordított a helyzeten és így ő került felülre.
Kitapogattam az alsó nadrágját majd lehúztam róla és azonnal rámarkoltam férfiasságára.
Ian erre felnyögött majd eltolta a kezem és magára húzta az óvszert.
Majd egy rántással széttépte a bugyim,szólni se tudtam mert hirtelen belém hatolt.
Azonnal gyors tempóra kapcsolt.Nagyon meglepődtem mert általában gyengéd és koncentrál hogy nekem jó legyen,de most egyáltalán nem volt gyengéd sőt durva volt és egyáltalán nem élveztem.Amikor szeretkezünk akkor forr köztünk a levegő és az aktus tele van szenvedéllyel de ebbe a mostaniban egy cseppnyi szenvedély nem volt, sőt érzelem se. Ian csak dugni akart.
Már majdnem elsírtam magam,amikor is ian egy hangos nyögés kiséretében elélvezett.
Majd kihúzodott belőlem, kidobta az óvszert majd háttal nekem lefeküdt.
-Jó éjt.-bökte oda.
Én amennyire csak tudtam elhúzodtam tőle,majd álomba sírtam magam.