Reggel mikor felébredtem éreztem hogy Ian átkarol és szorosan ölel. Az arca a nyakamnál volt és úgy szuszogott.
El is mosolyodtam volna,ha nem jut eszembe a tegnapi nap.
Megpróbáltam csöndbe kikászálódni az ágyból,hogy hamar el tudjak menni itthonról,de amikor megmozdultam Ian szorosabban ölelt magához.
-Ne, még ne menj.-nyöszörgött.
Nem válaszoltam csak továbbra is ki akartam jutni az öleléséből,de nem engedett.
-Ash..kérlek, sajnálom a tegnapit.Egy igazi seggfej voltam.-húzott vissza maga mellé.
-Legalább valamiben egyetértünk.-válaszoltam flegmán.
Úgy döntöttem meghallgatóm,mit akar felhozni mentségéül.
-Elég fáradt voltam mostanában, sok meló és összejött és ezt rajtad vezettem le.Kérlek ne haragudj.-adott csókot a számra.
-Ha visszajöttem a kirándulásból megbeszéljük de most mennem kell mert elkésem.-mondtam majd kiszálltam az ágyból.
Ian is kiszállt majd követett a konyhába.
-Kérsz kávét?-kérdezte
-Igen-válaszoltam
A feszültséget tapintani lehetett a levegőben.Próbáltam gyorsan felöltözni és elmenni a házból,de nem sikerült.
Ian oda hozta nekem a kávét és át akart ölelni,de én elhúzódtam és leültem az asztalhoz.
Csendben ültünk én azon gondolkodtam hogy most mi a frászt csináljak hisz szeretem Ian-t, úgy ahogy még senkit,mivel ő az első igazi szerelmem és nem szeretném elveszíteni.
Láthatólag ő is éppen törte valamin a fejét,teljesen biztos voltam benne hogy köze van kettőnkhöz.
Elkezdtem feltápászkodni az asztaltól,de Ian elém állt.
-Máris menned kell?-kérdezte
-Igen,már most is késésben vagyok.-mondtam unottan
-Ne vigyelek el?-kérdezte kedvesen
Ez az ember teljesen kiismerhetetlen,tegnap olyan durva és kemény volt az előtt pedig nem is érdekelte hogy itt vagyok sőt miután volt a... támadás csak úgy itt hagyott pedig nagy szükségem lett volna rá.Nem mondtam neki de minden este mikor lehunytam a szemem rémálmom volt azzal az emberrel kapcsolatba,de ő nem volt itt hogy ezt megosszam vele.Teljesen egyedül maradtam... És most meg próbál kedves és udvarias lenni,de nem bocsáthatok meg neki azonnal,akkor se ha szeretem.
-Nem kell köszi.-mondtam egy fokkal kedvesebben.-Két nap múlva találkozunk.
-Oké szia érezd jól magad.-mondta majd meg akart csókolni de elfordultam így arcon puszilt csak.
Már indultam ki az ajtóhoz amikor a csuklómnál fogva visszarántott magához és szenvedélyesen megcsókolt.Annyira sok tűz volt ebben a csókban hogy nem bírtam megállni hogy ne csókoljam vissza.
Neki nyomott a falnak de csak gyengéden,és olyan szenvedéllyel csókolt mint az első heteinkben,hirtelen el is felejtettem azokat amiket tett,de aztán rájöttem hogy el fogok késni.
Lassan elhúzódtam tőle,de már boldogabban.
-Indulnom kell,mert tényleg elkések.-mondtam
-Oké,de siess vissza.-nyomott puszit a számra.
Rámosolyogtam majd kisétáltam az ajtón és elindultam a pályaudvar felé.Útközben találkoztam Tess-sel.
Úgy gondoltam nem említem meg neki hogy mostanság nincs minden rendben köztem meg Ian között,mert valószínű hogy túlreagálná és meg akarná verni Ian-t, és azt se tartom kizártnak hogy én reagálom túl ezt az egész helyzetet.
A pályaudvar kábé egy -másfél órára volt a házunktól.
Nagyban várakozunk a pályaudvaron,mikor az ofő mondja hogy adjuk oda neki a jegyeket amiket már hónapokkal ezelőtt megkaptunk.Gondoltam hogy csak úgy simán előveszem a táskámból....aha gondoltam.
Csakhogy nem volt nálam,erre félóra keresgélés után jöttem rá.Persze hogy otthon hagytam.
Szóltam az ofőnek hogy sajna otthon hagytam, ő veszekedett velem egy sort majd mondta hogy menjek haza érte és majd utánuk megyek a következő vonattal.
Azonnal el is indultam,de elhatároztam hogy majd Ian-nel elvitetem magam nincs olyan messze és ma amúgy se dolgozik és úgy is felajánlotta már.
Szinte rohantam hazáig,nem akartam sokat késni nehogy már lefoglalják a jó szobákat.
Hamarabb hazaértem mint ahogyan kiértem az állomásra. Felcsörtettem a lépcsőn és bementem a lakásba.A lakásba feltűnően csönd volt de tudtam hogy nem üres,mivel halottam halk hangokat,de nem tudtam beazonosítani hogy mi ez vagy honnan jön.
Elindultam arra ahonnan halottam a hangot és hamar rájöttem hogy a hálószobánkból származik.Közelebb mentem és már tisztábban ki tudtam venni a hangokat.
Olyan volt mintha a hang egy nőtől származna.Nagyon reméltem hogy Ian valami felnőtteknek szóló filmet néz és nem másról van szó.
Nagyon óvatosan és félve nyitottam be.
Bár sose tettem volna,mert amit bent láttam sosem fogom elfelejteni.....
Ian volt bent a volt barátnőjével Alexa-val és éppen szeretkeztek a MI ágyunkba.
Azt hittem hogy ott helybe összecsuklik a lábam de nem még tartott.
Elkezdtem hátrálni és úgy éreztem magam mint egy zombi akiből minden erőt kiszívtak.Amint hátráltam neki mentem a szoba mellett lévő polcnak és levertem a rajta lévő vázát ami nagy csörömpöléssel a földre esett és szanaszét törött akár csak a szívem.
Ian azonnal felkapta a fejét és a teljesen érzelem mentes szemeimbe nézett.Ezer féle érzelmet tudtam leolvasni az arcáról,de egyik sem érdekelt.
Lelökte magáról Alexát és elkezdett felém jönni,de szerencsére kicsit visszatért belém az élet.Felkaptam az útlevelemet és kirohantam,hallottam ahogy a nevemet kiáltja de nem érdekelt rohantam ahogy csak tudtam és szerencsére sikerült leráznom.
Fogtam egy taxit és megkértem hogy vigyen a legközelebbi reptérre.
egyszerűen nem tudtam elhinni hogy ezt tette velem,pedig én teljes szívemből szerettem és ennél rosszabb dolgot nem is tehetett volna velem,olyan volt mintha egy kést sőt nem is mintha egy hentes bárdot fogott volna és belevágta volna a szívembe.Annyira fájt ez az egész hogy szó szerint érzetem hogy sajog a mellkasom és hogy a szívem ki fog esni rajta.
Nem bírtam tovább itt lenni ebbe a városba muszáj volt elmennem innen és nem csak egy napra vagy kettőre hanem örökre.
Tudtam hogy nem kell szólnom Tess-nek úgy is megtudja és meg fog érteni...remélem.
És azt is tudtam hogy csak egy hely van a hová mehetek..... New York.
A maradék pénzemből megvettem a repülőjegyet és már mentem is.
Szerencsére tudtam hol lakik Ő és leszállva a gépről azonnal hozzá mentem.
Az ajtójához érve elgondolkoztam mit fog szólni hogy csak úgy egy év után itt áll a küszöbön a legjobb barátnője.bátorságot vettem és bekopogtam.Ő azonnal ajtót nyitott és tátott szájjal nézett rám.
-Szia Em-köszöntem.
-Ash?Mit csinálsz itt?-kérdezte
-Bemehetek?-kérdeztem
-Persze gyere.-invitált be.
Amint beértem és leültem kitört belőlem a zokogás,eddig bírtam magamat tartani és most minden fájdalom kijött és csak zokogtam és zokogtam.......
