A beszélgetésünk gyors volt.Mondta hogy még marad pár napot és majd jön.
Kicsit furcsáltam a hangját. Mintha nem egyedűl lett volna ott és mintha le akart volna rázni.
De ez hülyeség.Inkább elindultam.
Hamar ott voltam,mivel otthon reggeliztem nem kellett reggeliznem a kávézóba de azért két kávét vettem.
Mikor oda értem rögtön megkerestem Abby-t.
Bent volt az öltözőbe,valamiket rendezgetett.
-Szia Ash.-ölelt meg.
-Szia Abby.Ezt neked hoztam.-azzal átnyújtottam a kávét.
-Oh köszi életmentő vagy.-kortyolt bele
-Na és mit kell csinálnom?-kérdeztem
-Látod azokat a dobozokat?-mutatott egy csomó dobozrra-na azokat kell kipakolnunk.Késöbb pedig jön egy csapat modell és őket kell felöltöztetnünk.-sorolta el egy szuszra a feladatokat.
-Jó akkor kezdjük is.-mentem oda a dobozokhoz.
A munka nem volt nehéz,nekem csak ki kellett szednem a ruhákat a dobozból és akasztóra tennem. Miközben Abby összeállításokat csinált belőle.Néha megkérdezte a véleményem és általában hasznosnak bizonyult amit mondtam.
A munka elején a családunkról beszélgettünk. Például megtudtam hogy Abby-nek van egy bátyja.
Egész jól elbeszélgettünk,de aztán jött a rettegett kérdés.
-Na és mi van Iannel? -kérdezte
-Semmi mi lenne,biztos jól van.-ködösítettem.
-Jaj már mi van közte és közted?-unszolt tovább.
-Ja hogy úgy!Semmi csak barátok vagyunk,-mondtam
Nem akartam hazudni de megbeszéltük Iannel hogy nem mondjuk még el senkinek.
-Kár pedig cukik lennétek.-mondta és tényleg úgy láttam mintha ez letörné.
Ezek után nem nagyon beszélgettünk.inkább pakoltunk.
Egyszer csak az állított be akire nem is számítottam.
-Sziasztok lányok.-köszönt
-Szia Ian .-mondta Abby én csak intettem.
-Ash beszélhetnénk négyszemközt?-kérdezte
-Igen.-mondtam és próbáltam visszafogni a lelkesedésemet.
Feltápászkodtam Ian már kint is volt.
-Mindjárt jövök -Szóltam vissza Abby-nek.
Ő csak kacsintott.
Ian az ajtó elött állt,mikor meglátott elindultunk.Az irodáig egy szót se szoltunk.
Bementünk én csuktam be az ajtót de közbe megkérdeztem.
-Te ma nem ....-nem tudtam befejezni mert maga felé fordított és megcsókolt.
Én persze azonnal beletúrtam kusza fürtjeibe.Lassan elválltunk egymástól,de még mindig öleltük egymást.
-Szóval hogy-hogy itt vagy?-kérdeztem ismét
-Csak meg akartam kérdezni elmegyünk-e délután a parkba?-mosolygott
Én elnevettem magam.
-Mi az mit nevetsz?-értetlenkedett
-Ezt nem lett volna elég telefonon megkérdezni?-mosolyogtam.
-Látni akartalak-mondta mosolyogva
Közelebb hajóltam és gyengéden megcsókoltam.
-Akkor jó -mondtam-menjünk.
Ian szorosan magához húzott.
-Nekem mennem kell-mondtam
-Menjél csak nyugodtan ,nem akarlak fel tartani.-mondta
-Délután találkozuunk-mondtam
-Igen.-mosolygott
Közelebb húzott magához majd megcsókolt.
Elváltunk és én igyekeztem vissza segíteni Abby-nek.
Mikor beléptem láttam hogy már megérkeztek a modellek.Nekik persze fel se tünt hogy ott vagyok.
Egytől egyig üresfejü libák voltak.Ez nem csak a kinézetük miatt mondom,hanem ahogy beszéltek és amiket mondtak.Hát enyhén szólva buták voltak.
Sikeresen felöltöztettük mindet majd lassan lement a fotozás is.
Jó sokára lettünk kész mert vissza kellett még csomagolnunk a ruhákat.
-Ash mit csinálsz délután?-kérdezte Abby
Pillanatnyi töprengés után ezt válaszóltam.
-Az egyik barátommal találkozom.
Ezek után szépen elkészültünk majd elbúcsuztunk egymástól.
Elindultam a parkba.
Mikor odaértem Ian már a szokásos helyünkön volt.
-Szia Ash.-jött oda hozzám,majd nyomott egy puszit a számra.
-Szia.mit csinálunk?-kiváncsiskodtam.
-Sétálunk, fagyizunk.Jó lesz?
-Persze.-mondtam.
Kézen fogva elindultunk.Ez tényleg klassz a kedvenc dolgaim vegyítve.Fagyi meg séta plussz még Ian is.
-Hol van Tess.-kérdezte Ian
-Haza kellett utaznia de nekem kissé furcsának tűnt amikor telefonon beszéltem vele,mintha le akart volna rázni.
Ian ezen úgy láttam elgondolkodik egy kicsit.
-Szerintem csak sietett valahova.-mondta végül
-Lehet.Mesélj a családodról.-kértem.
-Hát nem sok mesélni való van róluk.Anyukám tanárnő....-itt félbeszakítottam
-Milyen tanár?-kiváncsikodtam.
-Irodalom és történelem.
-Az tök klassz.-lelkesedtem.
Lelkesedésemet láttva csak mosolygott,Majd folytatta.
-Az apám orvos,sebész,de a szüleim elválltak és az apámmal nem nagyon tartom a kapcsolatot.
-Sajnálom.-mondtam
-Nem kell már régen történt.
Kicsit csend volt várta hogy megemészem a hallotakat, majd folytatta.
-És van egy örökbe fogadott hugom, Jenny.
-Hogy hogy?-faggadtam.
-Az anyukám négy éve örökbe fogadott egy kislányt az árvaházból.Most négy éves Jenny.
-Milyen rendes tőletek.-mondtam.
A beszélgetés után megálltunk fagyizni és leültünk a tópartra.
-És jól kijössz Jenny-vel?-kérdeztem.
-Igen,nagyon.Imádni való ,nem lehet rá haragudni.Mindenkit az ujjai köré csavar.-mondta
Láttam rajta hogy nagyon szereti.Ahogy beszélt róla,olyan volt mintha a saját gyereke lenne.
Még beszélgettünk a kicsi jenny-ről miket szokott csinálni meg ilyenek ,aztán lassan elindultunk.
Gyalog mentünk hazáig de én nem szóltam egy szót se.Ez Iannek is feltünt.
-Hogy-hogy ilyen csöndes vagy?Általában beszédes vagy.-mondta
-Csak gondolkodtam.-mondtam
-És min?-kérdezte.
-Semmi különösön.-mondtam majd lehajtottam a fejem.
Nem akartam hogy tudja milyen hülyeségen gondolkodom.Igazából azon gondolkodtam hogy ha nekünk is lenne közös gyerekünk milyen jó apa lenne.
-Rendben nem kell elmondanod-mosolygott rám.
Lassan megérkeztünk a házhoz.
-Nincs kedved holnap átjönni hozzám filmezni?-kérdezte
-De van.Mit nézünk?-kérdeztem
-Majd közösen kiválasztjuk.-mondta
-Rendben .-mondtam mosolyogva.
Közelebb jött és egy gyengéd csókot adott.
-Jó éjt.-mondta
-Jó éjt-öleltem át.
Felmentem a lakásba.Csináltam kaját és leültem tv-t nézni.
Nem nagyon tudtam koncentrálni ,folyton az járt a fejembe hogy holnap átmegyek Iannhez.Már nagyon várom.
Észre se vettem de elaludtam a kanapén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése